Egyszerű írások arról, milyen egy lovasiskolát vezetni, hogyan készül hozzá a szoftver, és hogy időnként hogyan vitatkozunk magunkkal. Nagyjából hetente. Sosem automatikus.
Fix bér, fix díj lovaglóóránként vagy díj lovasonként: kinek melyik való, hogyan keverd őket egy lovardában, és egy végigszámolt hó vége kitalált forintösszegekkel.
Lemondási szabály lovaglóórára, amelyet a lovasok betartanak: 24 órás határidő, korrekt díj meg nem jelenéskor, pótlás és betegség, plusz egy kimásolható minta.
A bérlet előre hozza a pénzt, és kiegyensúlyozza a hetet. Hogyan döntsd el egyszer a szabályokat, mit kell látniuk a lovasoknak, és hogyan vidd át a papírkártyáidat.
Nekünk kényelmes, a lónak csendben árt. Etetéskor nem az a legfontosabb, mi van a vödörben, hanem az, milyen ritkán fogy el a szálastakarmány.
Három szó, ami elfér egy poszteren, de amint abbahagyod a gondolkodást, már nem segít. Mit kér valójában egy lovardától a szálastakarmány, a társak és a szabadság.
Legtöbbünk kutyával nőtt fel, mielőtt lóhoz került. A kutyamodell szinte semmire nem illik a lónál, a belőle fakadó bajok pedig csendesek, jó szándékúak és lassúak.
Miért építettük meg a Nose-t ahelyett, hogy megint egy #ZÉRÓOSZTÓ! hibát mutató cellát javítgatnánk.
